Rudolf Carnap: Difference between revisions

From Citizendium
Jump to navigation Jump to search
imported>Matthias Brendel
imported>Matthias Brendel
Line 36: Line 36:


The Continuum of Inductive Methods describes the inductive methodology (or methodologies) in details.
The Continuum of Inductive Methods describes the inductive methodology (or methodologies) in details.
==His views==
A következőkben fő téziseit mutatjuk be.
=== Rejecting metaphysics===
Carnap hold this view until the end of his life. But the reason or vindication of rejection varied trought the times. The main motivation was that Carnap experienced from the hitory of philosophy that the methaphysical debates were aendless and not fruitful, no progress was noticable in such areas form the antics until the present. According to Carnap's view methaphisics is "bad poetry", i.e. it is the expression of feelings ina n unapropriate, theoretical style.
The first vindication of rejection was verificationism. Later he described methaphysics as a failure of mode of scpeech. He distinguished formal and phisical mode of speech, and pointed ot that some times a question put into physical mode of speech is inapropriate. However translating it bakc to formal mode makes the question answerable and devoid of metaphysics.
In "Empiricism Semantics and Ontology" Carnap gave a new analysis for the nature of methaphysical statements. Here he develops his theory of frameworks and deistinguishes internal and external questions. An internal question is a simpel case, like "Does a even prime number greater than 2?" He points out that external questions are only meaninful if they are considered as practical questions, like "Is the acceptance of a system of numbers fruitful for science?". If they are not put in practical form, but in existantial, or theoretical form, then we get methaphysical questions, like "Are the numbers really existing?".
According to the primciple of rejecting methaphysics, Carnap rejected to articulate opinion about the truth of realism, sollypsism, idealism dualism, and such.
=== Verifikationism===
Carnap hold this tehsis for a very short time. It is also wquestionable what "verification" meant for carnap. Does this mean proof or not? This is unlclear. As a result of Poppers critique Carnap soon revised his concept and used later only confirmation or corroboration as a criteria.
===Linguistical atomism===
In the early stage of logical positivism it is common that Carnap writesd about sentences as the basis of linguistical analysis. Linguistical atomism was never stated by Carnap, however there is no sign that he or his fellows would be aware of linguistical holism. Holism starts to appear in his philosophy later, and one can say that this development is earlier than the external critique. When Quine criticises logical positivism about atomism, Carnap was already well aware of holism. According to this, he usually made his statements relative to a fixed lingustical system.
<!--
==== Tudományos filozófia ====
A Bécsi Kör filozófiájához kezdettől fogva hozzátartozott a tudományok nagyra értékelése. Különösképpen a logika fejlődése az, ami lehetőséget teremtett a logikai-empírizmus kifejlesztődésében nagy szerepet játszott. Egy másik fontos tudományos eredmény, amely nagy befolyással volt Carnapékra, az a [[relativitáselmélet]] sikere. A legtöbb bécsi körös filozófus tudományos végzettséggel rendelkezett, és a relativitáselmélet szinte mindegyik tagra nagyhatással volt, sokat foglalkoztak ezzel a témával korai időszakukban.
A tudományos filozófia tézise szerint a valóságot érintő összes kognitívan értelmes kérdés tudományos kérdés. Ezen kívül a filozófiának csupán elemző szerepe lehet, azaz lényegében tudományfilozófiából áll. Minden más filozófia vagy tudomány, vagy értelmetlen. Például az etika egy része tudományos, és a pszichológia illetékességébe tartozik, a maradék etika pedig értelmetlenség.
==== A szintetikus a priori elvetése ====
Carnap mindvégig tartotta [[Kant]] felbontását az [[analitikus állítások|analitikus]] és [[szintetikus állítások|szintetikus állításokról]], és az [[a priori]] és [[a poszteriori]] állításokról. Ezen kívül mindvégig lehetetlennek tartotta Kanttal ellentétben a szintetikus a priori állításokat. Ennek példájaként a geometriát hozta fel Kant, amelyet Carnap úgy értékelt, hogy egy tisztázatlanságból fakadó tévedés. Carnap szerint a tiszta matematikai geometria a priori, de nem szintetikus, hanem analitikus; a fizikai geometria pedig ugyan szintetikus, de nem a priori. Ennek illusztrációja [[Albert Einstein]] elmélete, amely egy nem euklideszi [[geometria|geometriával]] dolgozik.
==== Mérsékelt konvencionalizmus ====
Carnapot különösen az újraértékelés után sokan [[konvencionalizmus|konvencionalistának]] és [[relativizmus|relativistának]] nevezik. Carnapnak ez a konvencionalizmusa a Tolerancia Elvében jelenik meg, és ezt az elvet tartja is a későbbiek folyamán. Ugyanakkor ez a konvencionalizmus korlátos: Carnap szerint bizonyos eszközöket konvencionálisan meg lehet választani, de ezek nem érintenek szintetikus kérdéseket. Tehát a valóság tekintetében egyáltalán nem lehetünk konvencionálisak. A konvenció kérdése az, ami analitikus. Ez a mérsékelten konvencionalista nézet az analitikus és szintetikus felosztásával harmonizál.
==== Tudománymetodológia ====
Carnap ebben sokat írt, de igazából nem dolgozott ki egy teljes [[tudományos módszer|tudománymetodológiát]]. Ismert, hogy Carnap az induktív módszeren dolgozott sokat. Ugyanakkor Popper empirikus tartalmon alapuló módszerét sem vetette el teljesen. Azt sem állította, hogy az elméletek választásának az induktív módszerben kidolgozott "[[konfirmáció]] foka" mérőszámon kellene alapulnia kizárólag. Összességében az elméletek választásáról Carnap véleménye az volt, hogy nem is szükséges kiválasztani egy elméletet, mint igaz elméletet: A konfirmáció foka, az empirikus tartalom, az egyszerűség jó mérőszámai egy elmélet értékének, de nem szükséges egyetlen elméletet kiválasztani, és a többit elvetni.
==== Redukcionizmus ====
Az Aufbau-t egy keményen [[redukcionizmus|redukcionista]] próbálkozásnak szokták beállítani. Ebben Carnap minden tudományos fogalom [[explicit]] [[definíció| definiálhatóságát]] követeli meg. Később Carnap lazított a redukcionizmuson, és az [[implicit definíció |implicit definíciókat]] is elfogadta. A későbbi elméleteiben Carnap külön megfigyelési és teoretikus nyelvet vezetett be. A teoretikus fogalmak bizonyos laza kapcsolatban vannak a "közvetlenül megfigyelhető" fogalmakkal [[korrespondencia szabályok]]on keresztül. Ezáltal Carnap konstrukciója végül egy lazán redukcionista jelleget vesz fel: minden fogalomnak kapcsolódnia kell az empírikus megfigyelkésekhez egy bizonyos módon, de ez a mód elég sok szabadságot ad különböző teoretikus tudományos fogalmak bevezetésére. Ugyanakkor a konstrukciót Carnap úgy tervezte, hogy alkalmas legyen a metafizikai fogalmak kizárására.
==== Protokolltételek ====
A protokolltételek vita egy elnyált, és sok nézetet felvető folyamat volt a Bécsi Körben [[http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/schlick.htm]]. Carnap itt különböző nézetek között próbált lavírozni: a fundamentalizmus és a konvencionalizmus között. A fundamentalizmus szerint vannak meghatározott, és biztos alapállítások, amin a tudomány elméletei alapulnak, a konvencionalizmus szerint minden állítás revideálható. Carnap végül a megfigyelési és teoretikus nyelv konstrukciójával, az induktív módszerrel egy olyan nyelvi megoldást alakított ki, amely implicit foglal állást e kérdésben: sokminden elvethető egy elméletben, akár nagyon empirikus állítások is, de mindennek ára van.
==== Fizikalizmus ====
Carnap az Aufbau idejében még erősen [[fenomenalizmus|fenomenalista]] volt: a fogalmak egészét fenomenologikus fogalmakra vezette vissza, azaz a megfigyelések a fogalmi konstrukció alapjai. Ugyanakkor már az Aufbauban is azt írja, hogy ugyanígy fizikalista konstrukciót is ki lehet dolgozni. Az Aufbauban tehát Carnap inkább a fenomenalista nyelvet gondolta praktikusnak. De toleráns volt más nyelvezettel szemben is. Neurath hatására elkezdte a fizikalista nyelv előnyeit meglátni. A Syntax után már inkább a fizikalista nyelvet tartotta praktikusnak, ugyanakkor a toleranciája megmaradt. Azaz Carnap sosem kötelezte el magát egyoldalúan egyik irányba sem, a nyelv választását praktikus kérdésnek nevezte. A fizikalizmus terön Carnap célja annak megmutatäsa volt, hogy a fizikalista nyelv egy lehetséges univerzális nyelve a tudománynak, és ennek megfelelően például sok pszichológiai fogalom, elmélet, állítás fizikalista megfelelőjét dolgozta ki. UGyanakkor a fenomenalista nyelvvel kapcsolatban is egy hasonlóan kidolgozott programja volt.
==== A tudomány egysége====
A tudomány egysége a Bécsi Körnek egy másik állandó tézise volt. Carnap nézetei ezügyben némit változtak, de maga a tézis megmaradt. Láttuk kezdeti redukcionizmusát, ami szintén a tudomány egy igen erős egységességét jelenti. Később a Syntaxtól fogva ez a redukcionizmus szelidül, és a tudomány egysége egy egységes nyelvben valósul meg. Ez a nyelv egyre inkább a fizikalista nyelv lesz, és így a fizikalizmus és a tudomány egységének tézise szorosan összekapcsolódik. Ugyanakkor Carnap mindvégig toleráns a nyelvhasználattal, tehát az egységes nyelv egy elméleti lehetőség, amely mellett a tudományágak eltérő nyelvhasználata egy praktikus, és megengedett jelenség. A fontos itt a fordíthatóság, ekvivalens megfogalmazhatóság.
====Keretrendszer-elmélet ====
Carnap ezen elhíresült elmélete a nyelvi keretrendszerekről szól, és az internális és externális kérdésekről. Az elmélet szinte teljesen egy cikkhez köthető, amelynek címe "Empiricism, Semantics, and Ontology" ld. [[http://www.ditext.com/carnap/carnap.html]] Ez az elmélet a metafizika-ellenesség egy kifinomult változata is egyben. Carnap szerint bizonyos kérdéseknél felmerülhet, hogy ezt a nyelven belül, vagy kívül értelmezzük. Például egy matematikai nyelvben az, hogy "létezik-e kettőnél nagyobb páros prímszám" egy belső kérdés, aminek eldöntésére a nyelvi keretrendszer megadja a lehetőségeket. Ugyanakkor az, hogy "léteznek-e számok", nem egy ilyen belső kérdés, és a keretrendszer semmiféle módot nem ad ennek a kérdésnek az értelmezésére, eldöntésére. Így ez egy értelmetlen kérdés. Ilyen módon lehetnek értelmetlenek a metafizikai kérdések, amelyen emiatt filozófusok sokasága vitázott eredménytelenül, ami nem csoda, hisz nincs meg hozzá a keretrendszer. Másrészről egy hasonló kérdés felvethető: "egyáltalán hasznos nekünk a számok keretrendszere?" ami viszont egy gyakrolati kérdés a keretrendszerek alkalmasságáról. Ez a gyakorlati kérdés viszont nem igazság kérdése, nem teoretikus, hanem praktikus kérdés. Amennyiben a matematika hasznos, alkalmazzuk, ha nem, nem. Ezt téves volna úgy megfogalmazni, hogy vannak számok, vagy nincsenek. Ez egy fajta [[isnstrumentalizmus|instrumentalista]] szemlélete eme kérdéseknek: nem az igazságuk a kérdés, hanem eszközként való alkalmasságuk.
-->


==Logician==
==Logician==

Revision as of 07:40, 29 November 2006

Rudolf Carnap

Rudolf Carnap (May 18, 1891, Ronsdorf, GermanySeptember 14, 1970, Santa Monica, California) was an influential philosopher who was active in central Europe before 1935 and in the United States thereafter. He was a leading member of the Vienna Circle and a prominent advocate of logical positivism.

Life

Carnap was born in a north German family that had been humble until his parents' generation. He began his formal education at the Barmen Gymnasium. From 1910 to 1914, he attended the University of Jena, intending to write a thesis in physics. But he also carefully studied Kant's Critique of Pure Reason in a course taught by Bruno Bauch, and was one of very few students to take Frege's courses in mathematical logic. After serving in the German army during WW I for three years, he was given permission to study physics at the University of Berlin, 1917-18, where Albert Einstein was a newly appointed professor. Carnap then attended the University of Freiburg, where he wrote a thesis setting out an axiomatic theory of space and time. The physics department said it was too philosophical, and Bruno Bauch of the philosophy department said it was pure physics. Carnap then wrote another thesis, under Bauch's supervision, on the theory of space from a more orthodox Kantian point of view, published as Carnap (1922).

In 1921, Carnap wrote a fateful letter to Bertrand Russell, who responded by copying out by hand long passages from his Principia Mathematica for Carnap's benefit, as neither Carnap nor Freiburg could afford a copy of this epochal work. In 1924 and 1925, he attended seminars led by Edmund Husserl, the founder of phenomenology, and continued to write on physics from a logical positivist perspective.

Carnap discovered a kindred spirit when he met Hans Reichenbach at a 1923 conference. Reichenbach introduced Carnap to Moritz Schlick, a professor at the University of Vienna who offered Carnap a position in his department, which Carnap took up in 1926. Carnap thereupon joined an informal group of Viennese intellectuals that came to be called the Vienna Circle, led by Moritz Schlick and including Hans Hahn, Friedrich Waismann, Otto Neurath, and Herbert Feigl, with occasional appearances by Hahn's student Kurt Gödel. When Wittgenstein visited Vienna, Carnap would meet with him. He (with Hahn and Neurath) wrote the 1929 manifesto of the Circle, and (with Hans Reichenbach) founded the philosophy journal Erkenntnis.

In 1928, Carnap published two important books:

  • The Logical Structure of the World, in which he developed a rigorous formal version of empiricism, defining all scientific terms in phenomenalistic terms. The formal system of the Aufbau, as this book is often called by virtue of the first word of its German title, was grounded in a single primitive dyadic predicate, which is satisfied if two individuals "resemble" each other. The Aufbau was greatly influenced by Principia Mathematica, and warrants comparison with the mereotopological metaphysics A. N. Whitehead developed over 1916-29. It appears, however, that Carnap soon became somewhat disenchanted with this book. In particular, he did not authorize an English translation until 1967.
  • Pseudoproblems in Philosophy asserted that many philosophical questions were meaningless, i.e., the way they were posed amounted to an abuse of language. An operational implication of this radical stance was taken to be the elimination of metaphysics from responsible human discourse. This is the notorious position for which Carnap was best known for many years.


In February 1930 Tarski lectured in Vienna, and in November 1930 Carnap visited Warsaw. On these occasions he learned much about Tarski's model theoretic approach to semantics. In 1931, Carnap was appointed Professor at the German language University of Prague. There he wrote the book that was to make him the most famous logical positivist and member of the Vienna Circle, his Logical Syntax of Language (Carnap 1934). In 1933, Willard Quine met Carnap in Prague and discussed the latter's work at some length. Thus began the lifelong mutual respect these two men shared, one that survived Quine's eventual forceful disagreements with a number of Carnap's philosophical conclusions.

Carnap, under no illusions about what the Third Reich was about to unleash on Europe, and whose socialist and pacifist convictions made him a marked man, emigrated to the United States in 1935 and became a naturalized citizen in 1941. Meanwhile back in Vienna, Moritz Schlick was assassinated in 1936. From 1936 to 1952, Carnap was a professor of philosophy at the University of Chicago. Thanks in part to Quine's good offices, Carnap spent the years 1939-41 at Harvard, where he was reunited with Tarski. Carnap (1963) later expressed some irritation about his time at Chicago, where he and Charles W. Morris were the only members of the department committed to the primacy of science and logic. (Their Chicago colleagues included Richard McKeon, Mortimer Adler, Charles Hartshorne, and Manley Thompson.) Carnap's years at Chicago were nonetheless highly productive ones. He wrote books on semantics (Carnap 1942, 1943, 1956), modal logic, coming very close in Carnap (1956) to the now-standard possible worlds semantics for that logic Saul Kripke proposed starting in 1959, and on the philosophical foundations of probability and induction (Carnap 1950, 1952).

After a stint at the Institute for Advanced Study at Princeton, he joined the philosophy department at UCLA in 1954, Hans Reichenbach having died the previous year. He had earlier declined an offer of a similar position at the University of California, because taking up that position required that he sign a McCarthy-era loyalty oath, a practice to which he was opposed on principle. While at UCLA, he wrote on scientific knowledge, the analytic - synthetic dichotomy, and the verification principle. His writings on thermodynamics and on the foundations of probability and induction, were published posthumously as Carnap (1971, 1977, 1980).

Carnap taught himself Esperanto when he was a mere fourteen years of age, and remained very sympathetic to it (Carnap 1963). He later attended a World Congress of Esperanto and employed the language while traveling.

Carnap had four children by his first marriage, which ended in divorce in 1929. His second wife committed suicide in 1964.

His books

Aufbau: In this book Carnap tries to build a contitutive system on a fenomenologic or physicalistic base. The common view about this book is that it is a parallel to Russell's Principia Mathematica for the natural sciences. This would mean that it is a reductionistic approach. There are however different views.

Syntax: this bopok attempts to found the methodology syntactical analysis of all languages. As an example 2 artificial languages are introduced and analysed. The Principle of Tolerance is articulated first time in this book. The main thesis of the book is that philosophy should deal only with the syntax of language and this is also the logic of science.


In Meaning and Necessity: A Study in Semantics and Modal Logic) Carnap starts to widen the analysis of language, he also inlcudes semantics and later pragmatics. This book also contains the fammous article "Empiricism, Semantics and Ontology", which describes the linguistical framework theory of Carnap. This theory is also a new basis for rejection of methaphysics, since methaphysical questions are described as external questions, which could however only be reasonable as pragmatical questions.


Logical Foundations of Probability, as its title says is a foundation of probability. Beside this, a theory of degree of confirmation is also described, which is a basis of an inductive methodology.

The Continuum of Inductive Methods describes the inductive methodology (or methodologies) in details.

His views

A következőkben fő téziseit mutatjuk be.

Rejecting metaphysics

Carnap hold this view until the end of his life. But the reason or vindication of rejection varied trought the times. The main motivation was that Carnap experienced from the hitory of philosophy that the methaphysical debates were aendless and not fruitful, no progress was noticable in such areas form the antics until the present. According to Carnap's view methaphisics is "bad poetry", i.e. it is the expression of feelings ina n unapropriate, theoretical style. The first vindication of rejection was verificationism. Later he described methaphysics as a failure of mode of scpeech. He distinguished formal and phisical mode of speech, and pointed ot that some times a question put into physical mode of speech is inapropriate. However translating it bakc to formal mode makes the question answerable and devoid of metaphysics. In "Empiricism Semantics and Ontology" Carnap gave a new analysis for the nature of methaphysical statements. Here he develops his theory of frameworks and deistinguishes internal and external questions. An internal question is a simpel case, like "Does a even prime number greater than 2?" He points out that external questions are only meaninful if they are considered as practical questions, like "Is the acceptance of a system of numbers fruitful for science?". If they are not put in practical form, but in existantial, or theoretical form, then we get methaphysical questions, like "Are the numbers really existing?". According to the primciple of rejecting methaphysics, Carnap rejected to articulate opinion about the truth of realism, sollypsism, idealism dualism, and such.

Verifikationism

Carnap hold this tehsis for a very short time. It is also wquestionable what "verification" meant for carnap. Does this mean proof or not? This is unlclear. As a result of Poppers critique Carnap soon revised his concept and used later only confirmation or corroboration as a criteria.

Linguistical atomism

In the early stage of logical positivism it is common that Carnap writesd about sentences as the basis of linguistical analysis. Linguistical atomism was never stated by Carnap, however there is no sign that he or his fellows would be aware of linguistical holism. Holism starts to appear in his philosophy later, and one can say that this development is earlier than the external critique. When Quine criticises logical positivism about atomism, Carnap was already well aware of holism. According to this, he usually made his statements relative to a fixed lingustical system.


Logician

A good introduction to Carnap the logician is his Introduction to Symbolic Logic with Applications (1958). There we find:

Philosophy

For a precis of Carnap's philosophical conclusions, click here.

Template:Academia

See also

Selected publications

  • 1922. Der Raum: Ein Beitrag zur Wissenschaftslehre, Kant-Studien, Ergänzungshefte, no. 56. His Ph.D. thesis.
  • 1926. Physikalische Begriffsbildung. Karlsruhe: Braun.
  • 1928. Scheinprobleme in der Philosophie (Pseudoproblems of Philosophy). Berlin: Weltkreis-Verlag.
  • 1928. Der Logische Aufbau der Welt. Leipzig: Felix Meiner Verlag. English translation by Rolf A. George, 1967. The Logical Structure of the World: Pseudoproblems in Philosophy. University of California Press.
  • 1929. Abriss der Logistik, mit besonderer Berücksichtigung der Relationstheorie und ihrer Anwendungen. Springer.
  • 1934. Logische Syntax der Sprache. English translation 1937, The Logical Syntax of Language. Kegan Paul.
  • 1996 (1935). Philosophy and Logical Syntax. Bristol UK: Thoemmes. Excerpt.
  • 1939, Foundations of Logic and Mathematics in International Encyclopedia of Unified Science, Vol. I, no. 3. University of Chicago Press.
  • 1942. Introduction to Semantics. Harvard Uni. Press.
  • 1943. Formalization of Logic. Harvard Uni. Press.
  • 1956 (1947). Meaning and Necessity: a Study in Semantics and Modal Logic. University of Chicago Press.
  • 1950. Logical Foundations of Probability. University of Chicago Press. Pp. 3-15 online.
  • 1950. "Empiricism, Semantics, Ontology", Revue Internationale de Philosophie 4: 20-40.
  • 1952. The Continuum of Inductive Methods. University of Chicago Press.
  • 1958. Introduction to Symbolic Logic with Applications. Dover.
  • 1963, "Intellectual Autobiography" in Schilpp (1963: 1-84).
  • 1966. Philosophical Foundations of Physics. Martin Gardner, ed. Basic Books. Online excerpt.
  • 1971. Studies in inductive logic and probability, Vol. 1. University of California Press.
  • 1977. Two essays on entropy. Shimony, Abner, ed. University of California Press.
  • 1980. Studies in inductive logic and probability, Vol. 2. Jeffrey, R. C., ed. University of California Press.

Online bibliography. Under construction, with no entries dated later than 1937. Most of Carnap's publications from 1940 onwards can be tracked via the web-based Philosophy Index, to which most academic libraries subscribe.

Other sources

  • Ivor Grattan-Guinness, 2000. In Search of Mathematical Roots. Princeton Uni. Press.
  • Willard Quine, 1985. The Time of My Life: An Autobiography. MIT Press.
  • Richardson, Alan W., 1998. Carnap's construction of the world : the Aufbau and the emergence of logical empiricism. Cambridge Uni. Press.
  • Schilpp, P. A., ed., 1963. The Philosophy of Rudolf Carnap. LaSalle IL: Open Court.
  • Spohn, Wolfgang, ed., 1991. Erkenntnis Orientated: A Centennial Volume for Rudolf Carnap and Hans Reichenbach. Kluwer Academic Publishers.
  • 1991. Logic, Language, and the Structure of Scientific Theories: Proceedings of the Carnap-Reichenbach Centennial, University of Konstanz, 21-24 May 1991. University of Pittsburgh Press.
  • S. Awodey, C. Klein (szerk.): „Carnap Brought Home”, Open Court, 2004.
  • R. Ciera: “Carnap and the Vienna Circle”, Edition Rodopi, 1994.
  • R. Giere, A.W. Richardson ed. „Origins of Logical Empiricism”, University of Minnesota Press, 1996.
  • G. Restall: „Carnap’s Tolerance, Language Change and Logical Pluralism”, Journal of Philosophy 99, 426–443, 2002. http://www.consequently.org/papers/carnap.pdf
  • R. Creath (szerk.) (1990): „Dear Carnap, Dear Van”, University California Press,.
  • J. Earman (1993): “Carnap, Kuhn, and the Philosophy of Scientific Methodology”, In Horwitch, P. (ed.).
  • G. Irzik, T. Gruenberg (1995): “Carnap and Kuhn: Arch Enemies or Close Allies” Brit. J. Phil. Sci., 46.
  • G. Irzik (1999): “A re-evaluation of logical empiricism”, Revista Patagonia de Filosofia, Ano 1, Vol. 1, No. 1. 49-68.
  • J. C. P. Oliveira (2002): „Carnap, Kuhn and Revisionism: On the Publication of "Structure" in "Encyclopedia"”, publikálatlan. http://philsci-archive.pitt.edu/archive/00000708/
  • M. Friedman: "Reconsidering Logical Positivism", Cambridge University Press, Cambridge (United Kingdom), 1999.
  • J. Proust: „Questions of Form, Logic and the Analytic Proposition from Kant to Carnap”, University of Minnesotta Press, 1986.

Quotations

  • "In science there are no 'depths'; there is surface everywhere." (From the 1929 Vienna Circle manifesto.)
  • When Wittgenstein scolded him for having books about the paranormal in his library, Carnap replied: "But Ludwig, it is only an empirical question."
  • "It is not our business to set up prohibitions, but to arrive at conventions… In logic there are no morals. Everyone is at liberty to build up his own logic, i.e. his own language, as he wishes. All that is required of him is that, if he wishes to discuss it, he must state his methods clearly, and give syntactical rules instead of philosophical arguments." The Logical Syntax of Language, §17 (1937)

External links

Template:Portalpar

bg:Рудолф Карнап cs:Rudolf Carnap de:Rudolf Carnap es:Rudolf Carnap eo:Rudolf Carnap fr:Rudolf Carnap io:Rudolf Carnap it:Rudolf Carnap he:רודולף קרנפ lt:Rudolfas Karnapas hu:Rudolf Carnap nl:Rudolf Carnap ja:ルドルフ・カルナップ pl:Rudolf Carnap pt:Rudolf Carnap ru:Карнап, Рудольф sk:Rudolf Carnap fi:Rudolf Carnap sv:Rudolf Carnap zh:鲁道夫·卡尔纳普